A tömegközlekedés kötöttpályás vonalain évek óta sokmilliós károkat okoznak a tolvajok a tápkábelek eltulajdonításával. Az idén azonban ugrásszerűen megnőtt a rongálások száma, és vele együtt az okozott kár mértéke is. A hálózat hatalmas: a párhuzamosan vezetett kábelek miatt közel kétezer km hosszú, és 7000 km2-nyi közterületen szeli keresztül-kasul Budapestet és az agglomerációt. Egy ekkora terület védelme összetett feladat, de a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV szakemberei mindent megtesznek azért, hogy megállítsák és visszaszorítsák a kábeltolvajok kártékony tevékenységét.
A színesfém növekvő világpiaci ára miatt folyamatosan nő a kereslet a kábelek iránt, ezért a BKV HÉV- és villamoshálózatának rézvezetékei mára már a tolvajok kiemelt célpontjává váltak.
A kábellopás nem csupán magyar jelenség: Európa-szerte szinte minden ország rendőrsége szembesül a problémával. A rézkábel-lopási esetek visszaszorítására Nagy-Britanniában például a British Telecom (BT) és a Scotland Yard közös munkacsoportot hozott létre, miután a pótlási és javítási költségek éves szinten elérték a 840 millió eurót. Ez az összeg ugyanakkor nem tartalmazza a közvetett károkat, például a szolgáltatások szüneteltetése miatti bevételkiesést, vagy épp az elmaradt hasznot. A Waste and Metal Task Force nevű csoport munkájában a két szervezet mellett még számos más rendőri szerv is részt vesz.
A szakmai szervezetek véleménye egyöntetűen az, hogy a kábellopás nem feltétlenül a megélhetési bűnözés kategóriája, nem csupán a hajléktalanok és munkanélküliek üzlete, hiszen több milliárd forintos kárt okoznak az országnak. Ez egy nagyon komoly, nemzeteken átívelő bűnszervezet, ami beszállítókra, kereskedőkre és felvásárlókra épül, akik vagyonokra tesznek szert a színesfémek értékesítéséből. A pénzkereseti lehetőség könnyű és jó, a haszon óriási, gyorsan meg lehet belőle gazdagodni, de azok, akik összegyűjtik és leadják a színesfémet, nem sokat kapnak belőle.
A magyar helyzetet megvizsgálva kiderül, hogy nem csak a főváros közösségi közlekedésének vezetékhálózatán tűnnek el rendszeresen a kábelek: hazánkban a legtöbb színesfém-lopás károsultjai között dobogós helyen áll a BKV mellett a MÁV és a Magyar Telekom is. A többi cég által használt vezetékekkel ellentétben azonban a BKV tápkábelei szigeteletlenek, és általában 240 mm2-es keresztmetszetűek. Ez egyrészt egyszerűbbé teszi az értékesítést, hiszen nem kell leégetni a szigetelést, másrészt szépen jövedelmez, mert egyetlen méternyi is legalább 2,1 kg-ot nyom a mérlegen.
A kábellopások száma a tavalyi évhez képest jelentősen megnőtt: miközben a tavalyi év hasonló időszakában 39 kábellopási káresemény történt 58.040.740 Ft értékben, addig az idén augusztus 1-jéig 109 kábellopási és kábelszekrény-rongálási káreseményt regisztráltunk, amelyek 183.964.798 Ft-os kárt okoztak.
A villamos és a HÉV vonalain a feszültség alatt lévő vezetékeket vágják el a tolvajok. Ez a módszer viszont arra utal, hogy az elkövetők speciális ismeretekkel, illetve szaktudással rendelkeznek. Jellemző az is, hogy az elkövetők a HÉV vonalain legalább 3 fős csoportokban jelennek meg, és rövid idő alatt jelentős mennyiséget, akár 800 méternyi rézkábelt is ellopnak.
Ha a tolvajok észreveszik, hogy a vezeték védett, igyekeznek megrongálni, vagy ellopni a riasztóberendezéseket.
A Budapesti Közlekedési Központ és a BKV közös összefogással igyekszik megakadályozni a kábellopásokat, ezért a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos legfontosabb ismérvek és a fertőzött területek feltérképezését követően felvették a kapcsolatot a nyomozóhatóságokkal. Amellett, hogy információikkal segítik a bűnüldöző szervek munkáját, a kábellopások megakadályozására közös vagyonvédelmi akciókat is végrehajtanak, sőt, a többi, szintén megkárosított nagyvállalat biztonsági szervezeteivel is rendszeres az információ- és tapasztalatcsere.
A kábelek fizikai védelmében a vezetékeket különleges festékanyaggal vonják be, így az eltulajdonított darabokat egyértelműen azonosítani lehet. Megelőzési céllal éjjelente kémvillamosok járják a vonalakat, több szakaszon pedig vagyonvédelmi riasztórendszer üzemel. A vezetékek feszültségmentesítését egyre több helyen nehezítik technikai módszerek, a vezetéktartó oszlopok pedig mechanikai védelmet kaptak, mindemellett a veszélyeztetett területeken változó időpontokban visszatérő járőrök vigyázzák a rendet.
Folyamatosan kérjük a lakosság együttműködését, hiszen a közösségi közlekedés biztonságos és folyamatos fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezért ha bárkinek olyan információja van az elkövetők személyével, illetve az esetekkel kapcsolatban, ami segítheti a nyomozást, vagy ha valaki bármilyen gyanús, kábellopásra utaló jelet észlel valamelyik pályaszakaszon, azonnal hívja a rendőrség 107-es, illetve 112-es segélyhívó telefonszámait, de közvetlenül is jelezheti azt a BKK Ügyfélszolgálatán a +36 (1) 258-4636-os telefonszámon, illetve a bkk@bkk.hu e-mail címen.
A tolvajok kézre kerítésének érdekében Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, és Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója 2012 augusztusában nyomravezetői díjat ajánlott fel mindazoknak, akik érdemi információkkal segítik az elkövetők elfogását. A két vállalatvezető 250 ezer forintot kínál mindazok számára, akik értékelhető felvilágosítással tudnak szolgálni az elkövetőket illetően, illetve 500 ezer forinttal honorálják azok segítségét, akik olyan felvásárlói helyekről adnak a büntetőeljárás során használható adatokat, amelyek az eredetükről való megbizonyosodás nélkül is átveszik a rézvezetékeket.
