A Budapesti Közlekedési Központ első számú feladata Budapest közlekedési rendszerének integrált fejlesztése annak érdekében, hogy a rendszer fenntartható legyen, a budapestiek rövidebb idő alatt és kevesebb átszállással érjék el úticéljukat, a torlódások mérséklődjenek és összességében csökkenjen a közlekedés által okozott kellemetlenségek, környezeti károk, időveszteségek mértéke a Fővárosban. Mindezen célok a főváros és térségének, ezáltal pedig egész Magyarország gazdasági versenyképességét és klímavédelemhez történő hozzájárulását szolgálják. A közlekedésfejlesztési beruházások előkészítése során kiemelt figyelmet fordítunk a környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezésére, a közösségi közlekedés és a kerékpározás előnyben részesítésére.
Fontos cél az elérhető uniós források lehívása a város számára leghatékonyabb módon, a lehető legkisebb önrész és legnagyobb hasznosulás mellett. A BKK által megkezdett vagy bonyolított beruházások részben az Új Széchényi Terv Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) és a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program (KMOP) forrásaiból történhetnek. Az uniós források felhasználásánál fontos arra is tekintettel lennünk, hogy a budapesti közösségi közlekedés leromlott állapotú járműállományának és infrastruktúrájának megújítására tudjunk elegendő forrást szerezni. A BKK célja az is, hogy a Főváros készen álljon 2014-re, hogy a soron következő európai uniós finanszírozási időszak (2014-2020.) kezdetére olyan beruházásai álljanak készen, melyek alapján sikerrel pályázhat a várhatóan továbbra is jelentős mértékű városi közlekedési forrásokra.
A BKK nem kizárólag az uniós forrásokból megvalósítható feladatokat kívánja elvégezni: A szervezeti átalakításokkal számos fejlesztési forrás és feladat kerül majd át. Ezek között példaként említhető a P+R parkolók fejlesztésének célja, a forgalmi rendek felülvizsgálata városszerte a gyalogos és kerékpáros közlekedés előnyben részesítésére vagy a BKV FUTÁR-projektje a forgalomirányítási és utastájékoztatási feladatok átvételével egyidejűleg. Az előzőeken túl utalhatunk a fővárosi útfelújítási program átvételére is, melyben 2011-re vonatkozóan ugyan csak koordinációs szerepe volt a BKK-nak, de a feladatok átvételével az útfelújítási feladatok gyökeresen új, a felújításon túl a forgalmi rend megújítását célzó felfogásban történő megvalósítására is sor kerül. Számos további közlekedésszakmai feladat elvégzését végzi a Budapesti Közlekedési Központ, ezek között kiemelendő a településfejlesztési tervek közlekedési szempontú koordinációja és véleményezése, a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó koordinációs feladatok (pl. Alstom-metrókocsik ügyének válságkezelési feladatai, Őrmezői felszíni rendezés kérdései, EU-elszámolási viták megoldási lehetőségeinek vizsgálata, adatszolgáltatás az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé).
A feladatok közé tartozik még a jegyellenőrzési tevékenység fejlesztése és közterület-felügyelők bevonása, tarifarendelet módosítások előkészítése, forgalomtechnikai fejlesztések koordinációja, regionális együttműködés és közlekedésfejlesztési koordináció a MÁV-val, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt-vel és más szereplőkkel, ágazati és közösségi közlekedési hosszú távú finanszírozási koncepciók elkészítése és a BKV finanszírozásával kapcsolatos kormányzati egyeztetések szakmai előkészítése, stb.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése a BKK kiemelt céljai között szerepel, az elfogadott koncepció alapján számolunk ezért azzal, hogy a támogatói döntéssel rendelkező BuBi névre hallgató kerékpáros kölcsönző rendszer megvalósításával a Fővárosi Önkormányzat a BKK-t megbízza. Ugyanakkor, a BuBi megvalósításának előfeltételét jelentő kerékpáros forgalmi fejlesztések megvalósítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetésében szereplő, kerékpáros közlekedés fejlesztését célzó források átadásával és fenti célú felhasználásával is számolunk.
