Kerékpáros közlekedés fejlesztése

Budapest számára kiemelten fontos a környezettudatos közlekedés fejlesztése, melynek célja, hogy a város lakói tiszta és fenntartható környezetben élhessenek. Ezért a kerékpározás, mint az egyik legtisztább közlekedési forma, kiemelt szerepet foglal el a BKK stratégiájában. A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása által egyre többen válasszák a rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a kerékpárt.

A BKK Igazgatósága 2011. november 28-án hagyta jóvá azt a koncepciót, amely rögzíti a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket, forgalomszervezési alapelveket és kijelöli a fejlesztések fő irányát.

A koncepció alapelvei:

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltása által csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegő minősége, a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez is.

Célunk, hogy a főváros közlekedésben integrált fejlesztések induljanak, melyek eredményeképpen az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése valósulhat meg. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepét a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járó autós-ingázó forgalom alternatívájaként, nagyobb utazási távolságok esetén a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásában látjuk. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja a kerékpározás biztonságának és elfogadottságának növelése.

Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint „2020-ig a kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 %-os részesedésének elérése”. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi fejlesztéseket hajtjuk végre:

  • Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív és biztonságos kiépítése,
  • Kerékpárosbarát alaphálózat fejlesztése (a MOL Bubi hatásterületére fókuszálva),
  • Kombinált utazások (közösségi közlekedés és a kerékpár kapcsolat) támogatása,
  • Kerékpáros oktatás, valamint tudatos és szabályos közlekedésre nevelő kampányok indítása,
  • Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információ felületek kialakítása,
  • Közbringa-rendszer (MOL Bubi) bevezetése.

Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése

A belváros kerékpárosbarát fejlesztésének célja, hogy a MOL Bubi működési területén belül mindenhol könnyen lehessen kerékpározni. Ennek érdekében 2012-ben több fejlesztési projekt tervezése kezdődött meg.  A tárgyban a BKK három tervezési szerződést kötött, amelynek nyomán 2013 májusára elkészültek a VI. és VII. kerületi tervek. Az V. és XIII. kerület, valamint az I. – II.  – VIII. – IX. és XI. kerület vonatkozásában 2013. augusztusáig készültek e a tervek. 2013 novemberében kezdődött meg a  kerékpárosbarát forgalomtechnikai beavatkozások ütemezett végrehajtása a VI. és VII. kerületben.  2014-ben valósulnak meg azok a beruházások, amelyek komolyabb építési beavatkozással is járnak. A komplex kerékpárosbarát fejlesztési terv az alábbi irányelvek mentén kerül kidolgozásra:

  • Főútvonalak és gyűjtőutak kerékpározhatóvá tétele (beleértve a hidakat);
  • Csomópontok felülvizsgálata, előretolt kerékpáros felállóhelyek kialakítása;
  • Egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpáros forgalom számára;
  • Forgalomcsillapítás: sebességcsökkentő intézkedések, gyalogos és kerékpáros övezetek bővítése;
  • Akadályok felszámolása a kényelmes kerékpározás érdekében: szegélysüllyesztések, rámpák, toló sínek, kerékpáros átkötések kialakítása;
  • Autóbuszsávok kerékpározhatóvá tétele;
  • Kerékpártámaszok tervezése, és MOL Bubi gyűjtőállomások környezetének forgalomtechnikai tervezése.

A belváros kerékpárosbarát fejlesztésének célja, hogy a MOL Bubi működési területén belül mindenhol könnyen lehessen kerékpározni. Ennek érdekében a  2013 nyarára elkészültek a forgalomtechnikai tervek, a kivitelezés 2014 nyaráig várható folyamatosan. A beavatkozás kilenc kerületet érint, összesen hozzávetőlegesen 120 egyirányú utcát, 60 jelzőlámpás csomópontot, 30 fő- és gyűjtőút szakaszt, emellett magában foglal 20 kiskorrekciót. A tervek a főhálózati elemeken kerékpársáv illetve kerékpáros nyom terveit tartalmazzák. A mellékutcákban a kétirányú kerékpározhatóságot kiegészítő táblák és burkolat jelek teszik lehetővé. Itt csomóponti felálló helyeket is terveztünk, beláthatóságot biztosítottuk, figyelemfelhívó táblákat terveztünk és szabályoztuk az elsőbbségi viszonyokat. Ferde parkolás esetén tolatós parkolást javaslunk. Funkcionálisan alapvető cél a MOL Bubi állomások jó megközelíthetősége, ezen túl általában a belső városrész kerékpáros átjárhatóságának javítása – Kényelmes és vonzó kerékpározhatóság főként az újonnan kerékpározók, MOL Bubi használók számára.

A MOL Bubi beindulása és MOL Bubi által lefedett területen végrehajtott együttes fejlesztések által reményeink szerint jelentősen növekedni fog a kerékpárral közlekedők száma és részaránya, olyan mértékben, hogy az nyilvánvalóvá teszi a további fejlesztések szükségességét és a hangsúlyok áthelyezését a város közlekedésben.

Jön a MOL Bubi – Biztonságosabbá tesszük a belvárosban a kerékpározást

Biztonságos közlekedés kerékpárral, MOL Bubival

Kerékpárosbarát fejlesztések a Vízivárosban – I. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések a II. kerületben

Kerékpárosbarát fejlesztések a Belváros-Lipótvárosban – V. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések a Terézvárosban – VI. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések az Erzsébetvárosban – VII. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések a Józsefvárosban – VIII. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések a Ferencvárosban – IX. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések Újbudán – XI. kerület

Kerékpárosbarát fejlesztések az Újlipótvárosban – XIII. kerület

A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Eszközök

A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Beavatkozások

A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Célkitűzések, koncepció

Forgalomtechnikai intézkedések

A BKK a fővárosi utak forgalomtechnika kezelőjeként minden fejlesztés során igyekszik a kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni. Így városszerte folyamatosan láthatóak a kisebb-nagyobb  kerékpáros fejlesztések. Így valósult meg például útfelújítás keretében a Fóti úti és az Újszász utcai kerékpársáv, a Pozsonyi utcában az előretolt kerékpárosfelállóhely, a Szemere valamit a Sáfrány utcában a kerékpárosnyomok felfestése. 2013-ban számos egyirányú utcában tettük lehetővé a kétirányú kerékpározást:

  • IV. Bőröndös utca (Szabolcsi Bence tér – Járműtelep utca között)
  • IV. Káposztásmegyeri út (Vadgesztenye utca – Vetés utca között)
  • IV. Tungsram utca (Eperjes utca – Erdősor út között)
  • IV. Langlet Waldemár utca
  • IV. Mády Lajos utca
  • IV. Lórántffy Zsuzsanna utca
  • IV. Munkásotthon utca (Mártírok útja – Aradi utca között)
  • IV. Kunhalom utca (Vadgesztenye utca – Fóti út között)
  • XI. Ménesi út (Szüret utca – Balogh lejtő között)
  • XIII. Babér utca (Madarász utca – Tomori utca között)
  • XXI. Martinász utca
  • XI. ker Ménesi út
  • VIII. ker Reviczky utca,
  • VIII. ker Ötpacsirta utca

Ezzel együtt Budapesten jelenleg 52 helyszínen, összesen csaknem 12 km hosszban van érvényben ez a forgalmi rend. Az utcák 12 %-ában van önálló kerékpársáv, 70 %-ban viszont csak kerékpáros piktogram hívja fel a figyelmet arra, hogy az adott egyirányú útszakaszon kétirányú kerékpáros forgalom van érvényben. A forgalmi rend változásáról az útszélesség, a forgalomnagyság, a parkolási rend és a csomópontok kialakításának figyelembe vételével, külön-külön döntünk. Számottevő baleset ebből adódóan 2010 óta nem történt. Kerékpárosként ugyanakkor érdemes lassítva, óvatosan megközelíteni a kereszteződést, és  meggyőződni az elsőbbség megadásáról és a láthatóságról.

>> Folytatjuk a főváros kerékpáros közlekedésének fejlesztését – Egyre több egyirányú utcában tesszük lehetővé a kétirányú kerékpározást

Buszsávok használata kerékpárral

2013. július 15-étől, hétfőtől Budapesten a kerékpárosok további tíz helyszínen használhatják buszsávokat. A most megnyitott szakaszokkal együtt idén összesen több mint 11 kilométerrel növekszik a fővárosban azon buszsávok hossza, amelyeket az autóbuszok és a kerékpárosok közösen használhatnak. Az újonnan kijelölt szakaszokat az úttestre felfestetett sárga kerékpáros piktogram és a besorolás rendjét jelző kék színű kerékpáros piktogrammal ellátott tábla jelzi. Az intézkedés biztonságosabbá és szabályosabbá teszi a kerékpározást többek között az Alkotás utcában, a Soroksári úton és a Hegyalja úton.

A BKK közútkezelői hatáskörben 2012-ben tíz helyszínen jelölt ki közös busz- és kerékpársávot összesen 6,5 kilométer hosszan, amelyet idén tizenöt meglévő buszsáv megnyitásával és egy közös busz- és kerékpársáv létrehozásával folytatunk. A Magyar Kerékpárosklubbal közös szakmai együttműködés kezdetén megígértük, hogy ahol lehet, megnyitjuk a buszsávokat a kerékpárosok számára. Ezen intézkedéssorozat keretében július 15-től a város összesen huszonhat pontján használhatják kerékpárosok is az autóbuszsávokat. A közösen használt sávok összhossza ezúttal 11 kilométerrel bővül 7 fővárosi kerületben.

2013-ban létestültek:

  • III. kerület, Vörösvári út, városközpont felé, Körte utca – Flórián tér között – 870 méter;
  • IX. kerület, Soroksári út, városközpont felé, Kén utca – Koppány utca között – 1185 méter; Vágóhíd utca – Boráros tér között, 1010 méter; városhatár felé, a Beöthy utca és Szabadkai utca között – 2080 méter;
  • X. kerület, Körösi Csoma út, városközpont felé, Szent László tér – Kápolna utca között – 330 méter;
  • X. kerület, Vajda Péter utca, városközpont felé, Könyves Kálmán körút előtt – 250 méter;
  • XII. kerület, Krisztina körút, Szilágyi Erzsébet fasor felé, Csaba utca– Széll Kálmán tér között – 110 méter;
  • XII. kerület, Alkotás utca, Déli pályaudvar felé, Hegyalja út – Déli pályaudvar között – 1350 méter;
  • XII. kerület, Hegyalja út, városközpont felé, Alkotás utca – Avar utca között,450 méter; városhatár felé Alkotás utca előtt – 40 méter;
  • XIII. kerület, Szent László utca, városközpont felé, Mór utca – Mohács utca között – 310 méter;
  • XIV. kerület, Dózsa György út, Kerepesi út felé, a Kerepesi úti csomópont előtt – 60 méter;
  • XVII. kerület, Pesti út, városközpont felé, Csabai utca – Ferihegyi út között – 230 méter;
  • II. kerület, Budakeszi út, városközpont felé, a Hűvösvölgyi út előtt – 500 méter;
  • II. kerület, Pusztaszeri út, Szépvölgyi út felé, Boróka utca – Alsó Zöldmáli út között – 300 méter;
  • II. kerület, Hűvösvölgyi út, városközpont felé, a Budenz utca – Budagyöngye között – 620 méter;
  • VIII. kerület, a Vajda Péter utca, városhatár felé, Villám utca előtt – 70 méter;
  • XIX. kerület, Kisfaludy utca, Üllői út felé, József Attila utca – Üllői út között – 260 méter;
  • V-VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út, észak felé, Andrássy út – Podmaniczky utca között, 820 méter; délfelé, Podmaniczky utca- Deák Ferenc tér – 970 méter;

>>Komplex fejlesztés a Bajcsy-Zsilinszky úton májustól, http://www.bkk.hu/2013/04/komplex-fejlesztes-a-bajcsy-zsilinszky-uton-majustol/

A BKK tapasztalatai szerint a már megnyitott buszsávokban a kerékpárosok érdemben nem akadályozzák az autóbuszok közlekedését, és a járatok menetideje is tartható maradt.

>> Újabb tíz közös busz- és kerékpársávot használhatnak a kerékpárosok

Kerékpárszállítás

>> Kerékpár szállítása a BKK járatain

A BKK lépéseket tesz  a közösségi közlekedés és a kerékpáros közlekedés kombinációjának elősegítése érdekében.  A BKK Igazgatótanácsa 2013. januárjában elfogadta a  A tömegközlekedési eszközökön való kerékpárszállítás koncepcióját. A célkitűzés: megfelelő szabályozással bővíteni a kerékpárszállítás lehetőségeit, ezzel növelni a kerékpár hatótávolságát, segíteni a hegyvidéken lakók kerékpározását, támogatni a turisztikai forgalmat, valamint a kiegészítő szolgáltatással növelni a kerékpározás vonzerejét, illetve bővíteni a közösségi közlekedési szolgáltatások választékát és színvonalát.

Rövid távon bevezetendő intézkedések: A szabad kapacitással rendelkező időszakokban, a kerékpárszállítás szempontjából várhatóan frekventált hálózati szereppel bíró vonalakon, az erre kijelölt helyen a járműtípusonkénti próba alapján meghatározott darabszámú kerékpár szállítható.

A hév pótló buszokon történő kerékpárszállítás lehetősége először a BKK Zrt. üzletszabályzatában jelent meg, az üzletszabályzat 2012. szeptember 17-ei módosítását követően. A értelmében a BKK Zrt. az általa megrendelt valamennyi, személyszállítási közszolgáltatást tartalmazó üzletszabályzatát a 2013. március 1-jén hatályba lépett, az autóbuszos személyszállítási rendelet igazította, ezzel együtt az üzletszabályzaton további – például (előre meghirdetett esetben) felszíni tömegközlekedési eszközökön való kerékpárszállítás lehetőségét is tartalmazó – módosításokat is végrehajtott. Az új üzletszabályzatot 2013. május 23-ai hatállyal az illetékes hatóság jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a BKV Zrt. is módosította személyszállítási üzletszabályzatát.

Elsőként a HÉV-pótló buszokon bővült a kerékpárszállítás lehetősége, ősszel pedig egy tesztidőszak során egy busz, egy villamos és egy trolibusz járaton kerül bevezetésre az új szabályozás. A tesztidőszak lebonyolításának részletes szakmai előkészítésére, jármű műszaki próbák, számlálások továbbá a felhasználói csoportokkal a konzultáció 2013 első felében megtörtént.

A fogaskerekű vonalon az a célunk, hogy a szerelvények a jelenlegi 8 db helyett 16 db kerékpár szállítására legyenek alkalmasak. Előzetes számításaink szerint, színvonalas műszaki tartalommal a teljes állomány (a szerelvényekben közlekedő 7 db pótkocsi) átalakítása. Az ütemezésnek megfelelően tehát várhatóan 2013 végére áll majd a BKV Zrt. rendelkezésére a szerelvények átalakításának terve.

A hév vonalon is célunk, hogy a hat kocsis szerelvények a jelenlegi 8 db helyett, 16 db kerékpár szállítására legyenek alkalmasak. Az MIX típusú felújított nosztalgia szerelvény mintájára, a kisegység középső kocsijában az ellentétes oldalon is kijelölhető kerékpár szállítási hely. Az átalakítás során csak az ajtónál elhelyezett kapaszkodót kell kiszerelni. Jelenleg kizárólag a H7-es (csepeli) vonalon közlekednek azok az MIXa szerelvények, amelyeknél az átalakítás műszakilag egyszerű és folyamatosan zajlik.

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

A BKK Igazgatósága 2013. május 21-én  hagyta jóvá azt a koncepciót és beruházási programot, amely rögzíti a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket, forgalomszervezési alapelveket és kijelöli a fejlesztések fő irányát.

A fővárosi közgyűlés elé augusztusban kerülhet.

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

Budapest számára kiemelten fontos, hogy a város lakói tiszta és fenntartható környezeti állapotok között élhessenek. Ezért a kerékpározás, mint az egyik legtisztább közlekedési forma, kiemelt szerepet foglal el a Főváros közlekedési stratégiájában (Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervében). Cél, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása által egyre többen válasszák a rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a kerékpárt.

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához azzal, hogy a gépjárműforgalom egy részének kiváltása által lehetőséget teremt a gépjárművek okozta torlódások csökkentésére, a levegő minőségének javulására és a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez is.

A kerékpározás, mint közlekedési mód fejlesztése, részarányának jelentős növelése már több éve szerepel Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos céljai között. Mára a kerékpáros forgalomban lényeges változás állt be: nem csupán a megfogalmazott célokban, hanem a tényleges kerékpárhasználatban is: a szabadidős kerékpárhasználathoz képest megnőtt a hivatásforgalom jelentősége.

Cél, hogy a fővárosi közlekedésben olyan integrált fejlesztések történjenek, amelyek eredményeképpen megvalósulhat az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepét a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járó autós-ingázó forgalom alternatívájaként, nagyobb utazási távolságok esetén a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásában látjuk. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja a kerékpározás biztonságának és elfogadottságának növelése.

A Koncepció fő iránya egyezik a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervében megfogalmazott célkitűzéssel, amely szerint „2020-ig a kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 %-os részesedésének elérése”.

A BKK –  a korábban készült szakmai anyagok figyelembevételével és a feladat átvétele óta eltelt időszak tapasztalatai alapján – összeállította a jelen előterjesztés 1. sz. mellékletét képező „A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója” című dokumentumot.

Budapest kerékpáros fejlesztésének jövőképe

Budapesten a kerékpározás meghatározó közlekedési mód, nagyban hozzájárul a jó hangulatú, élhető, mobil, és virágzó gazdaságú város kialakulásához. A kerékpározás általánosan elfogadott, gyors, biztonságos és támogatott közlekedési mód. A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése javítja a városi életminőséget. A kerékpározás a közösségi közlekedéssel, gyaloglással és egyéb közlekedési módokkal kombinálva, hozzájárul a gépjárműforgalom egy részének kiváltásához levegőt, teret, és lehetőséget teremtve az itt élők számára az optimális közlekedési mód szabad megválasztásához és a közlekedők harmonikus együttműködéséhez.

A koncepció átfogó céljai:

  • A Budapesti kerékpáros közlekedés részaránya 10%-ra növekedjék 2020-ig. A növekedés főként az egyéni gépjárműhasználat kiváltásával történjék.
  • A kerékpározás biztonsága és elfogadottsága növekedjék.
A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek:
(1) Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt:

  • a kerékpározás általános népszerűsítésével,
  • a közlekedésbiztonság javításával,
  • tájékoztatással,
  • szakmai közvélemény formálásával.

(2) Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása:

  • összefüggő kerékpáros főhálózat megvalósításával,
  • kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehatásával,
  • a kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével; kombinált közlekedés támogatásával,
  • közösségi kerékpár rendszer kialakításával (MOL Bubi),
  • a kerékpáros infrastruktúra karbantartásával,
  • regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével.

(3) Partnerség és együttműködés:

  • szakmai és civil szervezetekkel,
  • a kerékpározás közlekedésszervezésbe való integrálásával,
  • finanszírozási háttér kialakításával.

Budapest korszerű kerékpáros-barát fejlesztéséhez a BKK az alábbi tervezési és fejlesztési szempontokat és alapelveket tekinti irányadónak:

  • A fővárosban a kerékpár legyen mindenki által választható utazási alternatíva. Általános cél, hogy mindenhonnan mindenhová biztonságosan el lehessen jutni kerékpárral is.
  • A fővárosban biztosítottak legyenek a gyors, kényelmes és biztonságos kerékpározás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztonságos közterületi kerékpárparkolás.
  • A fővárosban alakuljon ki kapacitív, gyors, akadálymentes kerékpározást biztosító főhálózat, és a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztosító kerékpárosbarát úthálózat.
  • A fővárosban valósuljon meg a kerékpár előnyben részesítése mind a forgalmi helyzetekben, mind a döntéshozatalban, mind a szabályozásban és üzemeltetésben.
  • A fővárosi fejlesztések során a kerékpáros szempontrendszer kerüljön érvényesítésre, valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkozásnál és közterület rendezésnél. A tömegközlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel összhangban valósuljon meg a gyalogos, kerékpáros forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálása.
  • A fővárosban valósuljon meg a kerékpár és közösségi közlekedés integrációja (kerékpárszállítás, buszsáv, B+R kerékpártárolás) – ehhez minden közösségi közlekedés fejlesztés vegye figyelembe a kerékpáros szempontokat.

A budapesti kerékpáros közlekedés 2013-2016 közötti időszakra szóló beruházási programja

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozás figyelembe vegye, sőt preferálja a kerékpáros közlekedés szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magán beruházásokat jelentenek. A BKK az integrált szemléletet megvalósító közlekedésszervezőként minden fejlesztés során igyekszik a kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, így más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamos hálózat fejlesztés, P+R fejlesztés, tömegközlekedési szolgáltatás fejlesztés, közterület megújítás) is tartalmaznak kerékpáros szempontú fejlesztéseket. Ezeken kívül is szükség van azonban kifejezetten kerékpáros – az alábbiakhoz hasonló – célú projektekre.

A jelenleg rendelkezésre álló dedikált kerékpáros célú források felhasználására jelen előterjesztés 2. sz. melléklete bemutatja „A budapesti kerékpáros közlekedés  2013-2016 időszakra szóló beruházási programját”, a megkötött forrásszerződésekkel, a folyamatban lévő fejlesztésekkel és a BKK Üzleti Tervével összhangban. Ennek értelmében a BKK a következő feladatok végrehajtását kezdte meg 2012-ben illetve 2013-ban:

1. Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése
2. B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén
3. Egész Budapestre kiterjedő fejlesztések
4 . Kerékpáros forgalom elemzése Budapesten
5. Kerékpáros főhálózati elemek tervezése (Hungária körúton belül)
6. Kerékpáros főhálózati elemek tervezése (Hungária körúton kívül)
7. Kerékpározás népszerűsítése
8. MOL Bubi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer
9. A MOL Bubi projekt kiegészítő feladatai
10. Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

A jelenleg rendelkezésre álló források jelentős része a műszaki tervezés céljára kerül felhasználásra, hálózati és területi szemléletben. A kivitelezési feladatok pontos költségigénye a tervek elkészülte után, a költségek ismeretében, a beavatkozások volumenéről és rangsorolásáról való döntés után lehetséges. A kerékpáros hálózat kiépítése, a kerékpáros szolgáltatások fejlesztése, közterületi kerékpártárolók létesítése, és hozzá kapcsolódó kommunikációs feladatok évenként folyamatos fejlesztést igényelnek.

Tanulmányok, tervek, prezentációk:


Kapcsolódó hírek:

Fejlesztéseink  Fejlesztéseink

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.