A városi kerékpározás fejlesztésének koncepciója

Budapest számára kiemelten fontos a környezetkímélő közlekedés fejlesztése, melynek célja, hogy a város lakói tiszta és fenntartható környezetben élhessenek. A Fővárosi Önkormányzat által megalkotott és elfogadott Hosszú távú városfejlesztési stratégia (Budapest 2030) és közlekedésfejlesztési stratégia (Balázs Mór-terv) alapján végzi a BKK az integrált kerékpárosbarát fejlesztéseket. Általánosan elfogadott cél, hogy az utazási szokások eltolódjanak a környezetet kímélő közlekedési módok felé, intelligens közlekedést eredményezve. Konkrét számokban megfogalmazott cél a fenntartható módok arányának növelése 80%-ra, a kerékpáros közlekedés 10%-os részarányának elérése 2030-ig.

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltásával csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegő minősége, a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez is. A főváros közlekedésbe integrált fejlesztések indítása a cél, melynek eredményeképpen az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése valósulhat meg. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepe a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járó autós-ingázó forgalom alternatívájaként, nagyobb utazási távolságok esetén a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásában valósulhat meg. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja a kerékpározás biztonságának és elfogadottságának növelése.

Budapest korszerű kerékpárosbarát fejlesztéséhez az alábbi tervezési és fejlesztési szempontok az irányadók:

  • A kerékpár legyen mindenki által választható utazási alternatíva. Általános cél, hogy mindenhonnan mindenhová biztonságosan el lehessen jutni kerékpárral is.
  • Legyenek biztosítva a gyors, kényelmes és biztonságos kerékpározás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztonságos közterületi kerékpárparkolás.
  • Alakuljon ki kapacitív, gyors, akadálymentes kerékpározást biztosító főhálózat, és a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztosító kerékpárosbarát úthálózat.
  • Valósuljon meg a kerékpár előnyben részesítése mind a forgalmi helyzetekben, mind a döntéshozatalban, mind a szabályozásban és üzemeltetésben.
  • A fejlesztések során a kerékpáros szempontrendszer érvényesüljön valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkozásnál és közterület-rendezésnél. A közösségi közlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel összhangban valósuljon meg a gyalogos- és kerékpáros-forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálása.

A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek

  • Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt (a kerékpározás általános népszerűsítésével, a közlekedésbiztonság javításával, tájékoztatással, szakmai közvélemény formálásával).
  • Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása (összefüggő kerékpáros-főhálózat megvalósításával, kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehatásával, a kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével; kombinált közlekedés támogatásával, közösségi kerékpárrendszer kialakításával (MOL Bubi), a kerékpáros infrastruktúra karbantartásával, a regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével).

Partnerség és együttműködés (szakmai és civilszervezetekkel, a kerékpározás közlekedésszervezésbe integrálásával, finanszírozási háttér kialakításával).

Szemléletformálás

Tájékoztató anyagok a kerékpározás szemléletformáló tevékenységéhez kapcsolódva:

Infrastruktúrafejlesztések

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozás figyelembe vegye, sőt preferálja annak szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magánberuházásokat jelentenek. A fejlesztések során a cél kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, ezért más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamoshálózat-fejlesztés, P+R fejlesztés, közösségi közlekedési szolgáltatásfejlesztés, közterület-megújítás) is tartalmaznak kerékpáros szempontú fejlesztéseket.

Az infrastruktúra fejlesztésének főbb elemei:

  • Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív és biztonságos kiépítése
  • A közúthálózat kerékpárosbarát átalakítása (elsősorban a MOL Bubi szolgáltatási területén)
  • Kombinált utazások (közösségi közlekedés és a kerékpárkapcsolat) támogatása
  • Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információs felületek kialakítása
  • Közbringarendszer (MOL Bubi) bevezetése, fejlesztése és üzemeltetése

Főbb fejlesztési projektek:

Budapest belső városrészeinek komplex kerékpárosbarát fejlesztése

A Fővárosi Önkormányzat kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásainak megvalósításáért felelős Budapesti Közlekedési Központ felel a MOL Bubi megvalósításáért. A MOL Bubi közbringarendszer sikerének alapvető feltétele a szolgáltatási terület kerékpárosbarát átalakítása. Ennek érdekében kezdődött el a belváros komplex kerékpárosbarát fejlesztésének végrehajtása, amelynek célja, hogy a MOL Bubi szolgáltatási területén a kerékpározás, az autóforgalom és a parkolás egyaránt a mainál biztonságosabbá váljon.

A projektben alapvetően egyszerű forgalomtechnikai beavatkozásokkal válik kerékpárral átjárhatóbbá a város. Ilyen eszközök a sebességcsökkentés, a forgalomcsillapítás, a csomóponti korrekciók, a konfliktuspontok kezelése, az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra, közös busz- és kerékpársávok kialakítása, az előretolt és közvetett kerékpáros felállóhelyek létesítése, a főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, a közterületi kerékpártárolók kialakítása.

A projekt eszközeit, célrendszerét az alábbi poszterek szemléltetik:

A projekt végrehajtása az alábbi ütemezés szerint zajlott:

Kerület Tervezés kezdete Kivitelezés kezdete Kivitelezés befejezése Példák Közterületi kerékpártároló férőhelyek
VI., VII. 2012 2013 2015 Bajza utca, Wesselényi u., Dohány u., Városligeti fasor, Lövölde tér, Szinyei Merse Pál u. 436
II., V., VIII., IX., XI., XIII. 2012 2014 2015 Markó u., Palotanegyed, Petőfi híd, Pannónia u., Hegedűs Gy. u. 1028
I., XI. 2012 2015 2016 Bertalan Lajos u., Egry József u., Szent Gellért tér 88
I., II. 2012 2016 2016
(még nem zárult le)
Csalogány u., Hattyú u., Batthyány u.

MOL Bubi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer

A MOL Bubi közbringarendszer elindítása új fejezetet nyitott a budapesti közösségi közlekedésben. Cél, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a biciklit. A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban hozott döntést a budapesti közbringarendszer létrehozásáról. Műszaki-gazdasági előkészítés után 2014 tavaszán indult a tesztüzem, majd a közbringarendszer 2014 őszétől zavartalanul üzemel, 2015-ben átlépte az 1.000.000 bérlést. További információ a közbringarendszerről itt olvasható.

A MOL Bubi közbringarendszer fejlesztési lépcsői:

  • 2014. szeptember: éles rendszer elindulása, 76 gyűjtőállomás és 1100 kerékpár
  • 2015: II. ütemű bővítés, 22 új gyűjtőállomás és 50 új kerékpár
  • 2016. június 17.: a Széll Kálmán téren üzembe helyezték a 99. gyűjtőállomást
  • 2016 ősz: Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat óbudai szakaszán további bővítés 13 gyűjtőállomással

Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

BKK-s nagyberuházásokba integrált kerékpáros fejlesztések:

  • Széll Kálmán tér projekt (2016)
  • Budai fonódó villamoshálózat (2016)
  • 1-es villamosvonal felújítása (2015)
  • 3-as villamosvonal felújítása (2015)

Integrált útfelújítási projektekben megvalósult:

  • Kispest, Ady Endre u.
  • Újpest, Tél utca (kerékpársáv kialakítása az útpálya újrafelosztásával) (2015)
  • Csepel, Kossuth Lajos utca (kerékpársáv az útpálya újrafelosztásával) (2015)
  • Kőbánya, Kőrösi Csoma Sándor út egy szakasza (2015)
  • Újpest, Görgey Artúr utca (kerékpársáv) (2016)
  • EU-finanszírozással megvalósult kerékpárosfőhálózat-fejlesztések: Pesti út, Bogdánfy út, Weiss Manfréd út, Régi Fóti út
  • Hősök tere, Kós Károly sétány–Hermina út csomópont kiskorrekciója

Más beruházók fejlesztéseibe integrált kerékpáros fejlesztések:

  • A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015 elejére elkészítette az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonal és a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal budapesti szakaszainak (meglévők korszerűsítése és új szakaszok) megvalósíthatósági tanulmányát. A kivitelezés a 2014–2020 EU-finanszírozási ciklusban valósulhat meg.
  • A XVI. kerületi önkormányzat saját beruházásában megépült a Szilas-patak menti kerékpárút egy szakasza.
  • A Várkert Bazár beruházásához kapcsolódóan az I. kerületi önkormányzat projektjében új kerékpárútszakasz épült a Rudas fürdőtől az Erzsébet híd felé.
  • A X. kerületi önkormányzat saját beruházásában Bringa pontot (önkiszolgáló szervizpont) hozott létre a Sibrik Miklós út–Harmat utca sarkán.
  • Az Árkád bevásárlóközpont bővítéséhez kapcsolódóan megvalósult az Örs vezér tere két oldalát összekötő kerékpáros átvezetés.

Nagyobb léptékű beruházások, melyekben kerékpáros közlekedési fejlesztés is történik:

B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén

A B+R (bike & ride, bringázz és utazz) szolgáltatás lényege, hogy a nagy kapacitású, jellemzően kötöttpályás közösségi közlekedési vonalakhoz való eljutást segíti a megállóhelyeknél kialakított fedett, biztonságos tárolóhelyekkel. Kerékpár használatával az utazási idő csökkenthető.

Vonal Tanulmány-tervezés Tervezés kezdete Kivitelezés kezdete Kivitelezés várható befejezése Férőhely
M2, M3 2013 2015 2016 2016 250
H5, H8, H9 2013 2015 döntés döntés 750
H6, H7 2013 döntés döntés döntés 430
P+R fejlesztések folyamatos folyamatos folyamatos kész:
Csepel, Őrmező, Etele tér, Kaszásdűlő, Pillangó utca
eddig megépült:
900

Üzemeltetés, hibabejelentés

Egész évben folyamatosan működik az útüzemeltető Budapest Közút Zrt. kerékpáros útellenőri rendszere. Az útellenőr kéthetente bejárja a főváros kezelésében lévő kerékpárforgalmi létesítményeket, és intézkedik a feltárt hibák javításáról. A jogi háttér miatt egyes útszakaszok kerületi vagy egyéb kezelésűek is lehetnek, és a téli síkosságmentesítés is más-más szereplők feladata. A Főváros kezelésében lévő kerékpáros létesítményeken észlelt hiba bejelenthető a Budapest Közút Zrt. weboldalának hibabejelentő felületén vagy a 776-6110 telefonszámon. Szintén a Budapest Közút honlapján ellenőrizhető, hogy az érintett útszakasz a Főváros hatáskörébe tartozik-e, hiszen ez esetben tudnak a Budapest Közút Zrt. kollégái intézkedni. A kerületi fenntartású utak esetében a kerületi önkormányzatot ajánlott megkeresni.

Kerékpárszállítás

A közösségi közlekedés és a kerékpáros-közlekedés kombinációjának elősegítése érdekében a BKK Igazgatótanácsa 2013 januárjában elfogadta a közösségi közlekedési eszközökön való kerékpárszállítás koncepcióját. A célkitűzés: megfelelő szabályozással bővíteni a kerékpárszállítás lehetőségeit, ezzel növelni a kerékpár hatótávolságát, segíteni a hegyvidéken lakók kerékpározását, támogatni a turisztikai forgalmat, valamint a kiegészítő szolgáltatással növelni a kerékpározás vonzerejét, illetve bővíteni a közösségi közlekedési szolgáltatások választékát és színvonalát. Cél, hogy a szabad kapacitással rendelkező időszakokban a kerékpárszállítás szempontjából várhatóan frekventált hálózati szerepű vonalakon az erre kijelölt helyen a járműtípusonkénti próba alapján meghatározott darabszámú kerékpár szállítható legyen.

2013 ősze óta a HÉV-, a fogaskerekű és a hajójáratokon túl tesztjelleggel 1-1 busz-, troli- és villamosjáraton is szabad kerékpárt szállítani. A 60-as villamos (fogaskerekű) két szerelvényét a BKV Zrt. átalakította, így azok 8 helyett 16 kerékpár szállítására alkalmasak. További információ itt olvasható.

Egész Budapestre kiterjedő fejlesztések

  • Hálózatfejlesztési koncepció kidolgozása, térinformatikai adatbázis létrehozása
  • Közterületi kerékpártárolás fejlesztése: a kerékpártámaszok telepítését segítő egyszerűsített műszaki leírás elkészült, és a beruházók rendelkezésére áll
  • Útirányjelző rendszer felülvizsgálata: tervezési segédlet aktualizálása
  • Kerékpárforgalmi létesítmények nyilvántartásának létrehozása, aktualizálása a közútkezelő Budapest Közút Zrt.-vel együttműködésben

Kerékpáros-forgalom elemzése

2014-ben a BKK összefoglaló tanulmányt készíttetett Budapest kerékpáros-forgalmáról. Az elemzésekhez városszerte 31 helyszínen hajtottuk végre a kerékpárosok számlálását, 10 helyszínen pedig kérdőíves felmérést végeztünk. A budapesti kerékpáros-forgalomról 1994-től állnak rendelkezésre adatok a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérésekből. Az utóbbi években pedig már két állandó, éjjel-nappal működő mérőhely is számlálja a kerékpárosokat, tehát 24 órás folyamatos adatsor is elérhető. A 2010-ben civil közadakozásból telepített, majd időközben a BKK üzemeltetésébe vett Múzeum körúti mérő a Kálvin tértől az Astoria felé tartó kerékpársáv, a 2012-től az Andrássy úton működő másik mérő pedig mindkét irányban (kifelé, befelé) számlálja a kerékpársáv forgalmát. Az Egységes Forgalmi Modell projektben 2013 novemberétől a forgalmi felmérések a gépjárműforgalom számlálásával egyidejűleg a kerékpáros-forgalmat is rendszeresen érintik.

A tanulmány célja – az elmúlt évek forgalomfelvételi adatainak összehasonlító elemzése alapján – a kerékpáros trendek kimutatása volt, egyúttal szakmai javaslattétel a kerékpárosforgalom-elemzés hosszú távú módszerére. Ebben az állandó mérőhelyek bővítésének lehetőségét is vizsgálták. Cél, hogy egy olyan adattár alapja jöjjön létre, amely felhasználható a főváros kerékpáros-forgalmának meghatározására, illetve amely hasznos információkat nyújt nemcsak a tervezők és a döntéshozók, hanem a városlakók és a szakmai szervezetek számára is a kerékpározási szokásokról.

Partnerség

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kerékpárosklub és a Budapesti Közlekedési Központ, a fővárosi kerékpáros közlekedési feltételek javítása érdekében. Az együttműködés során rendszeres szakmai konzultációt folytatnak többek között a kerékpáros fejlesztéssel kapcsolatos programokról, koncepciókról és projektekről. Együttműködnek továbbá a MOL Bubi, a B+R parkolók és más közterületi kerékpárparkolók fejlesztését célzó intézkedések előkészítésében, illetve a budapesti kerékpározás népszerűsítésében, továbbá oktatási kampányok és programok kidolgozásában és szervezésében, valamint az ezekhez kapcsolódó kiadványok tervezésében és készítésében. A partnerség együttműködést jelent a beruházásokat előkészítő különböző vizsgálatokban, így forgalomszámlálásokban, balesetelemzésekben, lakossági felmérések és közvélemény-kutatásokban is.

A BKK 2016-ban részt vett és elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség pályázatán a „Kerékpárosbarát munkahely 2016” címet.

A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a BKK nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésekre, aktívan szerepet vállal különböző K+F projektekben. Közülük több érinti a kerékpáros közlekedést, azt vizsgálja, elemzi. Ezek az alábbiak:

  • Catch MR (lezárult) – A projekt feladata az európai nagyvárosok és régióik területén a fenntartható közlekedési megoldások keresése, a forgalom csillapítása a mobilitás csökkentése nélkül, a környezetbarát közlekedés különböző megközelítési módjainak összegyűjtése, illetve innovatív megoldások kidolgozása volt. Az összegyűjtött jó gyakorlatokat és tanulságokat a résztvevők egy európai tapasztalatcserén vitatták meg. Magyar részről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala vett részt a 2012 végén záruló projektben. Feladata a 2-es számú tematikus blokk szakmai képviselete volt, azaz a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, különös tekintettel az intermodalitás és a P+R témakörökre.
  • STARS Europe (Sustainable Travel Accreditation and Recognition for Schools) – A szemléletformáló program célja, hogy az általános és középiskolákban arra ösztönözze a diákokat, tanárokat, szülőket, hogy az iskolába járáshoz autóhasználat helyett aktív és fenntartható közlekedési módokat válasszanak, elsősorban a kerékpározást, a gyaloglást. Ugyan a projekt csak 2 tanévet finanszírozott, a STARS a 3. tanévet is elkezdte 2015 szeptemberében, köszönhetően az évről évre növekvő számú, lelkes iskolai közösségeknek (diákok, pedagógusok, szülők). A projekt EU-s finanszírozási időszaka 2016. márciusban lezárult, de a budapesti partnerek a kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt egy évben már a folytatás lehetőségeinek megteremtésén dolgoztak, melynek eredménye a BKK és a Magyar Kerékpárosklub között létrejött együttműködési megállapodás. Ennek nyomán a STARS–Uniqa program néven további legalább 2 tanéven keresztül folytatódik és kiszélesedik a program Magyarország egész területére.
    Kapcsolódó hírek:
  • FLOW (Furthering Less Congestion by Creating Opportunities For More Walking and Cycling) – A projekt nyitó konzorciumi találkozójának Budapest adott otthont 2015 júniusban. A FLOW projektben hat európai ország résztvevői arra keresik a választ, hogy a kerékpáros és a gyalogosközlekedés fejlesztése milyen hatású a közúti torlódásokra. A projekt célja felhívni a figyelmet, hogy az aktív közlekedési módok használata hatásos ellenszere a városi torlódások kialakulásának, valamint hogy a kerékpáros és gyalogosközlekedést a többi közlekedési móddal azonos szinten szükséges figyelembe venni és kezelni. Miközben nyilvánvaló tény, hogy minél többen választják a városi közlekedésben autózás helyett a gyaloglást és a kerékpározást, annál kisebb lesz a közúti torlódások mértéke, mégsem áll rendelkezésre olyan általános módszertan, ami ezt a kapcsolatot számszerűen kimutatná és mérné. Ennek a hiányosságnak a pótlás a célja a FLOW projektben az Egységes Forgalmi Modell kerékpáros rétege fejlesztésének, valamint a MOL Bubi közösségi kerékpárkölcsönző rendszer modellbe történő integrálásának.

Szakmai és jogi háttér

Stratégiák, koncepciók

Jogi háttér

  • 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
    8. § (1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
    12. § (6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani (…) a gyalogos- és kerékpáros-forgalom biztonságára (…).
  • 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
    4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
    4. § (4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
    - a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére,
  • 1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról
  • 1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécsi Egyezmény, Convention on road traffic)
    I. fejezet 7.3 cikkely: „Drivers shall show extra care in relation to the most vulnerable road-users, such as pedestrians and cyclists and in particular children, elderly persons and the disabled.”
    „A járművezetőknek kiemelt figyelmet és gondosságot kell szentelniük a legsebezhetőbb közlekedők iránt (gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt gyerekek, idősek és fogyatékkal élők)”

Műszaki előírások

  • Útügyi Műszaki Előírás
    e-UT 03.04.11 (ÚT 2-1.203) Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése
  • Tervezési útmutató
    e-UT 03.04.12 (25. TÚ) Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója

Kapcsolódó hírek:

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.