M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása

STARTVONALON – A BKK évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhasson, és megkezdhesse a beruházásokat. Azaz a tervezett és előkészített projektek már a „startvonalon várják”, hogy elindulhassanak.

Miért vizsgálja a BKK az M1-es metróvonal fejlesztését?

  • Az M1-es metró gyors és megbízható közlekedési eszköz, mely – mivel kéregvezetésű, azaz közvetlenül az úttest alatt közlekedik – gyorsan elérhető az utcáról. Sajnos a főváros többi metró- és villamosvonalához képest rövid, és átszállási kapcsolatai is hiányosak: noha az M2-es és az M3-as metróra közvetlenül át lehet róla szállni, nem érhető el vele sem az 1-es, sem a 2-es villamos, valamint a vasút sem.
  • A metró környezetében nagy P+R parkoló kialakítására nincs elegendő hely.
  • A vonal nem akadálymentesített. Az idősek, a babakocsis szülők és a kerekes székesek ma nehezen tudják használni.
  • A jelenleg közlekedő szerelvények 40 évesek, a tervezett élettartamuk lejárt, elavultak, gazdaságosan nem újíthatók fel.
  • Az M1-es metró műemlék:
    a világörökség része, turisztikai érdekesség. Fontos cél, hogy a menetrend szerinti nosztalgiajáratokkal megmutathassuk a vonalnak ezeket az értékeit is.

Melyek a beruházás legfontosabb elemei?

  • Új, korszerű járművek beszerzése.
  • A vonal meghosszabbítása mindkét irányban.
  • Az átszállási lehetőségek fejlesztése.
  • A vonal akadálymentesítése.

Milyenek lesznek az új járművek?

  • Egyterű, légkondicionált és nagyobb belmagasságú, valamint a mainál halkabb szerelvények.
  • Az új, egyterű járművek a jelenleg közlekedőknél 4 méterrel hosszabbak lesznek, és belső terük lényegesen nagyobb lesz. A szerelvények befogadóképessége a mai 161 főről 200-ra növekszik.
  • Az új metrókocsik külseje is rendkívül modern lesz, hiszen a megnyitásakor számos szempontból világelső vonal szellemiségéhez kizárólag innovatív és jövőbe mutató megoldás illik.
  • Az új járművek szállítására kiírt közbeszerzési pályázat elindításának legfontosabb feltétele a közlekedési hatóság által kiadott elvi előzetes típusengedély. Az előkészítési projekt során az ehhez szükséges részletes műszaki dokumentáció elkészült, s így a hatósági jóváhagyást követően a beszerzési folyamat elindulhat.

Hogyan történik a metróvonal északi (zuglói) meghosszabbítása?

  • A BKK több változatot vizsgáltatott meg, ezek közül a legjobbnak az M3-as autópálya bevezető szakasza menti meghosszabbítás bizonyult.
  • A meghosszabbított vonal az M3-as autópálya szervizútja mentén halad majd első ütemben a Kassai térig. A második ütemben a felszínen folytatódik.
  • Az M1-es metró eléri a külső körvasutat. Az új végállomás környezetében igen nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, mely versenyképes alternatívát kínál az M3-as autópályáról gépkocsival a városközpont felé igyekvőknek.
  • A váci és esztergomi vasútvonal, a külső körvasút és az M1-es metró találkozásánál új átszállóhely jöhet létre.
  • A metróvonal új szakasza elősegítheti az autópálya és a vasút közötti potenciális fejlesztési terület hasznosítását.
  • A vonalhosszabbítás eredményeként a jelenleg troli- és autóbuszjáratokat igénybe vevő utasok gyorsabban és kevesebb átszállással érhetik el a belvárost.

Mi indokolja a metróvonal nyugati (belvárosi) meghosszabbítását?

Az M1-es metró végállomása jelenleg ugyan a Vörösmarty téren található, ám az alagút egészen a Vigadó tér sarkáig nyúlik. Ezért a vonal akár kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható a Vigadó térig. Ez jóval kényelmesebb és gyorsabb átszállást tenne lehetővé a 2-es villamosra.

A Vigadó téri hosszabbítást műszaki okok is indokolják: a hosszabb járművek eleve a meglévő végállomás bővítését igénylik. Az elmúlt időszakban történt kisiklásokat okozó váltók nagyobbra cseréléséhez is több hely, tehát hosszabb alagút szükséges.

Miként javul az átszállási lehetőség az 1-es villamosra?

  • Új állomás épül a Hungária körút – Kacsóh Pongrác úti csomópontnál, ez lehetővé teszi, hogy az 1-es villamosra egyszerűbb legyen az átszállás.
  • A tervezett Kacsóh Pongrác úti állomás kétkijáratos lesz: a peron egyik végéről közvetlenül az 1-es villamos megállójába lehet jutni, a másik végéről pedig a volt Vidámparkhoz, ahol a kibővülő Állatkert új bejáratot kaphat.
  • Az új megálló környezetében jelentősen megnő az M1-es metró és az 1-es villamos utasforgalma is. A Hungária körúti és a Vigadó téri új megálló együtt naponta körülbelül 20 ezer ügyfelünk utazását teszi könnyebbé.

Elbírja-e az utasszám növekedését az M1-es metró?

  • Az új, a jelenleginél 20%-kal nagyobb befogadóképességű járművek forgalomba állásával a zsúfoltság a vonal meghosszabbítása ellenére sem növekszik.
  • A fejlesztésekkel a vonal két végének forgalma nő számottevően, a középső, jelenleg is nagy kihasználtságú szakaszon csupán kisebb mértékű növekedés várható. A forgalom tehát egyenletessé válik, ez pedig gazdaságossági szempontból ideális.

Akadálymentes lesz-e a metróvonal?

  • A BKK liftek kialakításával teszi akadálymentessé a vonalat. Az akadálymentesség közügy, egyúttal törvényi kötelezettség is. Ma a mozgáskorlátozottak, a lépcsőn nehezen járó idősek, a babakocsisok nehezen tudják használni ezt a közlekedési eszközt.
  • A felszínen megjelenő liftházak kisméretűek lesznek, anyaguk üveg, ezért jól illeszkednek majd az Andrássy út elegáns világába.

Miért szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányok?

A főváros és a Budapesti Közlekedési Központ több éve megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt szükség, hogy – amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak – az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni. A fejlesztések célja nemcsak a járművek cseréje, a pálya átépítése, hanem a kapcsolódó közterületek vonzóbbá tételével az érintett városrészek értékének növelése. A megújuló, megszépülő közterületeken a mozgásukban korlátozottak, illetve a gyalogosok és a kerékpárosok is könnyebben közlekedhetnek.

Az ehhez szükséges stratégiai tervezési feladatokat uniós források felhasználásával a BKK – nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával – végezte el.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervezésnél?

A tervek elkészítését a forgalomszámláláson és a különféle statisztikai és városrendezési adatok feldolgozásán kívül a várható forgalom modellezése, valamint széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.

Végül a szakemberek azokat a terveket választották ki, amelyek várhatóan a leghasznosabbak lesznek a főváros, valamint az agglomeráció lakói számára, és amelyeknek legjobbak a költséghatékonysági mutatói.

Melyek azok a tervek, amelyeket részletesen kidolgozott a BKK?

A Budapesti Közlekedési Központ négy különálló tanulmányt készíttetett:

M1

Az M1-es metró korszerűsítésének és meghosszabbításának koncepciója*

M2
H8,H9

Az M2-es metró és a H8-as hév összekötésének, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósításának koncepciója**

H6,H7

Az Észak–déli Regionális Gyorsvasút déli szakasz kialakításának koncepciója

A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója

* A tanulmány eredeti címe: Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvalósíthatósági tanulmánya
** A tanulmány eredeti címe: Az M2 metró és a gödöllői hév összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya

Galéria

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.