Hol tartunk?

A Fővárosi Közgyűlés 1827/2010. (X.27.) sz. és 1835/2010. (X.27.) sz. határozatai alapján a BKK Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakításáról, valamint a Budapesti Közlekedési Központ működésének előrehaladásáról negyedévente beszámol a Fővárosi Közgyűlésnek, mely alapján az elindult átalakulási folyamat nyomon követhető. Első alkalommal a 2010. november 24-i, második alkalommal a 2011. április 6-i rendkívüli ülésen kaptak tájékoztatást a képviselők, a tájékoztatók az alábbiakban letölthetők.

Az intézményrendszeri átalakítás előrehaladása

A BKK a Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására vonatkozó koncepció megvalósítása érdekében megkezdte:

• a Társaság szervezeti és jogi kereteinek kialakítását;
• a jelenlegi működés, valamint a jövőbeli működés, valamint a jelenlegi működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását;
• az intézményrendszeri átalakításhoz szükséges szakmai döntések és azok megvalósításának előkészítését, továbbá
• közreműködik számos közlekedésszakmai feladat ellátásában.

Az eddigi tevékenységünk során felmértük az intézményrendszer átalakításáról szóló Koncepció szempontjából releváns forrásszervezetek tevékenységeit, meghatároztuk a BKK-ba integrálásra kerülő tevékenységeket az említett Koncepcióhoz illeszkedően, továbbá az egyes forrásszervezetek integrációjának lebonyolításának cégjogi koncepciói is elkészültek. Mindezek alapján meghatároztuk az egyes forrásszervezetek integrációjához kapcsolódó főbb feladatokat és azok végrehajtásának ütemtervét is.
A közlekedésfejlesztési feladatokról számos közgyűlési határozat született az elmúlt időszakban, melyek eredményeképpen a BKK bekapcsolódott egyes EU társfinanszírozással megvalósuló projektek előkészítési, projektmenedzsment és lebonyolítási feladataiba.

A BKK működésének főbb alapdokumentumait elfogadta a Fővárosi Közgyűlés:

• a Társaság alapító okiratát
• a törvény szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozó felügyelő bizottsági ügyrendet
• a BKK 2011. évi Üzleti Tervét
• elfogadta a BKK közszolgáltatási szerződését

A BKK eddigi eredményei a közlekedésfejlesztésben

Megalapítása óta az intézményrendszer átalakításán túl a Fővárosi Önkormányzat  bevonta számos más közlekedésfejlesztési feladat elvégzésébe is a BKK-t, így:

• az útfelújítások előkészítésébe és műszaki tartalmának felülvizsgálatába;
• a közlekedésszakmai nemzetközi kapcsolattartás feladataiba;
• jegyellenőrzési tevékenység fejlesztésébe, a közterület-felügyelők jegyellenőrzési tevékenységbe való bevonásába, tarifarendelet módosítások előkészítésébe;
• a 2011. évi Paraméterkönyv összeállításába és a BKV 2011. évi beruházási tervének összeállításába;
• forgalomtechnikai fejlesztések koordinációjába;
• ágazati és közösségi közlekedési hosszú távú finanszírozási koncepciók elkészítésébe.

Eredményeink:

• A BKK végezte a 2011. évi Paraméterkönyv (a tömegközlekedés menetrendje) szakmai előkészítési és koordinációs feladatait, melynek eredményeként jelentős szolgáltatásfejlesztési lépések valósulhattak meg 2011 májusától (pl.: 6-os villamos éjjeli közlekedése, Liszt Ferenc repülőtér közlekedésének fejlesztése, buszjáratok sűrítése, stb.).
• A BKK előkészítésében készült el több tarifarendelet-módosítás, melyek nyomán többek között a 24 órás és 72 órás jegyek és a hetijegy érvényessége kiterjesztésre került a vasútra és a Volánbusz járataira, valamint egyes közintézmények speciális igényeit kielégítve ismét kapható az arckép nélküli bérlet. A tarifarendelet módosításai mellett egy fontos dolog nem változott: 15 év után először nem emelkedtek a jegyárak Budapesten!
• A BKK közreműködött a BKV 2011. évi beruházási tervének összeállításában, melynek eredményeként több forrás jut (11 milliárd Ft) a közösségi közlekedés fejlesztésére, mint bármelyik évben korábban. A beruházási terv eredményeként a jelenleg közlekedőknél korszerűbb használt autóbuszok és trolibuszok érkezhetnek Budapestre, emellett több forrás jut villamospálya-felújításra, mint az elmúlt években bármikor. Kisberuházásokra is sor került, például a Kassai téren a trolibuszok előnyben részesítése érdekében.
• Bevezettük a tenyértáblákat Budapesten az osztottpályás utakra, hidakra, autópálya-bevezetőkre helytelen irányban felhajtó autósok és a helyesen közlekedők védelmében.
• Megkezdtük a buszcseréhez szükséges új közszolgáltatási modell előkészítését.
• A Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán a BKK megkezdte az elektronikus jegyrendszer előkészítését, a Közgyűlés döntött a projekt indításáról.
• A BKK javaslatára a Fővárosi Közgyűlés döntött az évtized egyik legjelentősebb új uniós projektjéről, a villamos és trolibusz járműbeszerzési projektről, mely alapján a BKK összeállította a pályázati dokumentációt.
• A BKK sikerrel vette át az 1-es és 3-as villamosok fejlesztését célzó beruházás irányítását és ennek eredményeként 2011 májusában a Kormány döntött a projekt közel 35 milliárd forintos uniós támogatásáról és így megindulhat a beruházás 2012-ben.
• Az NFÜ javaslatát elfogadva elhárultak az akadályok a Budai Fonódó villamoshálózat megvalósítása elől, és a BKK ennek alapján átdolgozta a projekt tartalmát.
• A BKK a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával benyújtotta azon előkészítési projekteket, melyek a következő tíz évet alapvetően meghatározó gyorsvasúti és villamoshálózati fejlesztések előkészítését jelenthetik.
• A Főváros a BKK közreműködésével saját kezébe vette és a Parking Kft. üzemeltetésébe adta a közterületi parkolás üzemeltetését a fővárosi főútvonalakon.
• Törvénymódosítási javaslatot készítettünk elő, melynek elfogadása nyomán bevontuk a közterület-felügyelőket a rend fenntartásába és a jegyellenőrzésbe a budapesti tömegközlekedési járműveken.
• A BKK aktívan közreműködött a Budapest Szíve folyamatban lévő beruházásainak (Március 15. tér, Károly körút) megmentésében, az elhibázott projektmenedzsment hibáinak korrekciójában, a beruházások sikeres lezárásában.
  A BKK az V. kerületi Önkormányzattal közösen megkezdte a Budapest Szíve program II. ütemének előkészítését, mely a Ferenciek tere megújítását és a Széchenyi István tér átépítését jelentheti.
• Újjáélesztettük a budapesti kerékpárkölcsönző rendszer terveit, uniós támogatást kapott a BuBi-projekt, melynek megvalósítását is várhatóan nemsokára megkezdhetjük.
• Számos uniós közlekedési beruházás megvalósításában vesz részt a BKK, így buszsávok fejlesztésében, a Csepeli gerincút, valamint a Rákoskeresztúri autóbuszfolyosó kialakításában. Továbbá Budapest négy kerületében, összesen 6 útvonalon épít kerékpárutakat a következő hónapokban. A kerékpárutak európai uniós forrásokból és a fővárosi költségvetés forrásaiból valósulnak meg, összesen 694 millió forintból. Ezeken túlmenően számos uniós közlekedési projekt  fenntartásának projektmenedzsment feladatait végzi a BKK (pl.: dél-budai tehermentesítő út, a 3. számú főforgalmi út aktív és passzív zajvédelme).
• Részt vettünk a 2011. évi Sziget-fesztivál megrendezéséhez kapcsolódó szerződések kidolgozásában, melynek eredményeként a fesztivál tömegközlekedési kiszolgálása jobb lett a korábbi éveknél és jelentős forrásokhoz jutott a BKV; több mint 15 ezer CityPass karszalag fogyott, mellyel a tömegközlekedés is igénybe vehető volt.
  Elértük a dohányzás betiltását a budapesti tömegközlekedési megállóhelyeken.
• A BKK javaslatára a mozgáskorlátozottakat szállító speciális kisbuszok a tarifarendszer részeivé váltak, bérlettel és jeggyel is igénybe vehetők, a korábbi rendszer (csak két vonaljeggyel voltak igénybe vehetők) helyett.
  Javaslatunkra a Fővárosi Közgyűlés döntött a Margit híd hídfőinek rendezéséről, a kerékpáros-kapcsolatok javításáról és a Jászai Mari téri szintbeli gyalogos-átkelőhely létesítéséről, melyek sajnálatosan kimaradtak a hídberuházásból. Megvalósítottuk a kerékpáros piktogramokat a hídon. A Margit híd budai parti pillérében kialakított kerékpáros alagút építési munkálatai befejeződtek. Megkezdődött a létesítmény műszaki átadás-átvételi eljárása. Az alagút sikeres műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően a műtárgy forgalomba helyezésére is sor kerül. Az építmény Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros közlekedési csomópontjában fogja a közlekedést megkönnyíteni.
• A Google, a BKK és a BKV együttműködésének eredményeképpen – alapos előkészítés után – 2011. június 30-tól megjelentek a budapesti közösségi közlekedési járatok menetrendjei is a Google Térképen, mely a világ minden táján ismert platform és az interneten túl a legtöbb korszerű mobiltelefonról is elérhető, vagy eleve beépített alkalmazás.
• A BKK a BKV-val együttműködve képviselte a Fővárost az Alstom –perben, melyben a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntése alapján a BKV lehívhatta a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatos, több mint 30 milliárd forintos bankgaranciát. Ezt követően az Alstommal folytatott tárgyalásokban is részt vettünk, melynek eredményeképpen a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények gyártása és leszállítása tárgyában megállapodásra jutottak a felek.
• A BKK aktív részvételével folyik a Főváros és a Kormány közötti egyeztetés a budapesti tömegközlekedés finanszírozása tárgyában, melynek eredményeként 2011-ben 10+9 milliárd forint működési támogatást kapott a Kormánytól a budapesti közösségi közlekedés, illetve döntött a Kormány a 78 milliárd forintos BKV adósságállomány átvállalásának szándékáról.
• A Főváros megbízása alapján a BKK megkezdte a régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának előkészítését, melynek eredményeként egy olyan koncepció állt össze, amely a tér átalakításának irányvonalát, az átépítés szükséges lépcsőit meghatározza. A Magyar Állam és a Főváros közötti támogatási szerződés megkötése folyamatban.
• A NIF Zrt. projektjéhez kapcsolódva a BKK megkezdte a Nyugati téri aluljáró rekonstrukció projekt előkészítését, és hosszú évek után először végre folyamatos együttműködés van Budapest (a BKK) és a NIF között a Fővárost érintő elővárosi vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban, azok városi kapcsolatrendszerének fejlesztése érdekében.

A Budapesti Közlekedési Központ működésének előrehaladásáról eddig elkészült beszámolói: