DUNA VILLAMOS

TERMÁL VILLAMOS

HÓFEHÉRKE NOSZTALGIAHAJÓ

Országház

Az Országház Európa második és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, mely a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. A neogótikus stílusban épült Országházat Steindl Imre tervezte és építtette 1885 és 1904 között. A monumentális palota 265 méter hosszú, kupolája 96 méter magas. Alatta található a díszterem, ahol a Szent Koronát őrzik. A Kossuth téren számos emlékmű áll, de itt található az Országzászló, az 1956-os forradalom emlékhelye és a Néprajzi Múzeum is. Az épület 21 évig tartó felújítását 2009-ben fejezték be, és 2014-ben kapott új díszkivilágítást.

Nemzeti Színház

Az első Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését. A társulat 1908-tól 1964-ig a Blaha Lujza téri Népszínházban működött, ám az M2-es metró építése miatt az épület olyannyira megrogyott, hogy lebontásra ítélték. Majdnem 50 évet kellett várni egy új Nemzeti Színházra, mely végül 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Madách Imre: Az ember tragédiája című dráma díszelőadásával. A színházat mindössze 15 hónap alatt építették fel (többnyire természetes anyagok felhasználásával), ami külső megjelenésében egy Dunán ringatózó hajó képzetét kelti. Az épületben négy színpad található, a kerti részen pedig egy kültéri színpad és egy szoborpark is helyet kapott híres rendezők és színészek szobraival.

Központi Vásárcsarnok

A Központi Vásárcsarnok – Budapest legnagyobb vásárcsarnoka – a Fővám téren található. 1897-ben készült el Pecz Samu építész és műegyetemi tanár tervei alapján, és a magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása lett. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket mutatnak, a tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái borítják. Az épület alapterülete kb. 10.000 négyzetméter, melyet egy óriási acél tetőszerkezet fed be. Az építményt 1977-ben műemlékké nyilvánították, 1994-ben pedig felújították. A Vásárcsarnok a mai napig is piacként működik, és sokak véleménye szerint Európa egyik legszebbje.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó elődjét 1829 és 1833 között építették Pollack Mihály tervei alapján, melyben olyan híres személyiségek léptek fel, mint idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. Az épületet azonban az 1848–49-es szabadságharcban az osztrákok szó szerint porig lőtték. Az épület újjáépítése Feszl Frigyes tervei alapján 1859 és 1865 között zajlott, és a már romantikus stílusban felépült Vigadó azóta is a Duna-part egyik ékköve. 1873-ban itt született meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Magyarország új fővárosa, Budapest is. A hatemeletes épületet 2004 és 2014 között újították fel.

Várkert Bazár

A neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár Ybl Miklós tervei alapján épült 1875 és 1883 között. Az árkádsor eredetileg üzletekkel volt tele, azonban működött itt galéria, múzeum és iskola is. Itt kapott helyet 1961 és 1984 között a kultikus Budai Ifjúsági Park is. Az Ifipark a rendezvények és könnyűzenei koncertek miatt frekventált terület volt a fiatalok számára, azonban 1980-ban egy Edda-koncerten a bejárathoz vezető kőlépcső egyik fala leomlott, ekkor többen megsérültek. Az épületet 1984-ben életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Felújítását 2013-ban kezdték el, és 2014-ben nyílt meg újra. Jelenleg kiállítások, zenei és egyéb kulturális programok várják az érdeklődőket a felújított Várkert Bazárban.

Szent Lukács Gyógyfürdő

A közeli források használatát már Claudius római császár idejéből fennmaradt felirat is említi. A fürdő a keresztes háborúk idején is működött, a XII. században a mai épület helyén azonban még egy kisebb méretű, meleg vizű tó lehetett. A fürdő kiépítése 1857-ben kezdődött el. 1893-ban a fürdőt kibővítették és részvénytársasággá alakították, ettől kezdve Szent Lukács Gyógyfürdő a neve. Az ivócsarnok 1937-ben készült el. A felújítási munkálatok az ezredfordulótól folyamatosan zajlottak, melyek 2013-ban fejeződtek be. Úgy tartják, hogy itt található Budapest egyik leghatásosabb gyógyvize. Nosztalgiajegy felmutatásával 10% kedvezménnyel látogatható a Szent Lukács Gyógyfürdő. A további részletekért kattintson ide.

Budavári Palota

A Budavári Palota a Budai Várnegyed részeként 1987 óta Budapest egyik világörökségi helyszíne. Építése még az 1300-as évek közepén kezdődött, de egészen az 1400-as évekig elhúzódott. A palotát folyamatosan bővítették és díszítették, azonban 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta azt. A 150 évig tartó hódoltság alatt a vár állapota nagyon leromlott, majd az 1686-os ostrom alatt szintén jelentős sérüléseket szenvedett, amikor a szövetséges seregek Savoyai Jenő vezetésével visszafoglalták Budát. 1715-ben ismét bővíteni kezdték, majd az 1800-as évek végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján épült hozzá egy hátsó szárny is. A folyamatos bővítés miatt gótikus, reneszánsz, barokk, neobarokk és szecessziós stílusú részeket is találunk. A II. világháborúban az épület igen komoly sérüléseket szenvedett. A palota felújításához végül több évtizednyi várakozás után az 1960-as években fogtak hozzá.

Rudas Gyógyfürdő

A Rudas Gyógyfürdő majdnem 500 éves. A mai fürdő központja még a XVI. századi török uralom idején alakult ki. Az épületet a XIX. században folyamatosan bővítették, gyógyfürdőnek 1933-ban nyilvánították. A termálfürdőt 1936-tól kizárólag férfiak látogathatták, de a 2005-ben befejezett felújítástól a keddi és a hétvégi társas napokon már a hölgyeknek is lehetőségük nyílik a belépésre. A kupola alatti medencetér oszlopos kialakítása ritkaságnak számít, a tető déli végén kialakított szabadtéri medencéből pedig a rakpartra és a Dunára is szép a kilátás.

Margit híd

A Margit híd a budapesti Duna-szakasz második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült. A híd középső pillérénél 1900-ban nyílt meg a Margit-szigetre vezető szárnyhíd, amelyet addig csak csónakkal lehetett megközelíteni, mára azonban a sportolók és a kiránduló családok kedvelt helyévé vált. A hidat 1944-ben és 1945-ben is felrobbantották, de 1948-ban már az újjáépített hídon lehetett átkelni. 30 évvel később ugyan rekonstruálták, azonban leromlott állapota miatt 2009 és 2011 között ismét felújították, ezzel a híd visszanyerte a második világháború előtti megjelenését.

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd a budapesti Duna-szakasz első állandó hídja, a főváros egyik jelképe. Nevét a megépítést kezdeményező gróf Széchenyi Istvánról és a híd műszaki megoldásáról kapta. Az építési munkálatok 1839-ben kezdődtek, és tíz évvel később avatták fel. A gyönyörű függőhidat azonban a II. világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az újjáépített és kiszélesített hidat az eredeti híd felavatásának századik évfordulójára nyitották meg, 1949-ben. A Lánchíd ikonikus díszítőelemét, a négy kőoroszlánt, Marschalkó János alkotta, melyeket csak 1852-ben állítottak fel. Az oroszlánok nyelvéhez egy városi legenda is kötődik: állítólag maga a szobrász volt az első öngyilkos, aki még a Lánchíd avatásán ugrott szégyenében a Dunába, miután a tömeg kinevette alkotását, mert azok nyelv nélkül készültek. Azonban ebből semmi sem igaz, a kőoroszlánoknak pedig van nyelve, csak egyik sem dugja ki, ezért nem látható.

Petőfi tér

A Petőfi tér a Duna szomszédságában, az Erzsébet híd és a Március 15. tér mellett található. Nevét híres költőnk, Petőfi Sándor szobra után kapta. A szürke gránittalapzaton álló 375 centiméter magas bronzszobrot 1882-ben készítette Huszár Adolf. A turisták kedvelt helyszíne, több templom, étterem és szálloda is található a környékén, de innen nyílik a főváros egyik leghíresebb és legszebb sétálóutcája, a Duna korzó is.

Erzsébet híd

A mai Erzsébet híd elődjét nem sokkal a Ferenc József (ma Szabadság) híd átadása után, 1898 és 1903 között építették. Nevét Ferenc József feleségéről, a Svájcban gyilkosság áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta. Megépítése után negyed századon át ez volt a világ leghosszabb, 290 méteres lánchídja. A Dunát mederpillér nélkül ívelte át, ami akkoriban műszaki szenzációnak számított. A II. világháború idején a német csapatok ezt a hidat is felrobbantották. 1964-re építették újjá, immár kábelhídként, ekkor kapta mai modern külsejét. A híd éjszakánként is különleges látványt nyújt, köszönhetően a 2009 óta látható díszkivilágításának, melyet a japán nép adományozott Budapestnek.